Manchester

A történet ott kezdődik, hogy kedves Gábor barátom születésnapjára kapott egy Manchester United bajnoki meccsjegyet, no hogy ne kelljen egyedül mennie ilyen hosszú útra, nagy duzzogva elkísértem...

Londonba érkeztünk, pontosabban Luttonba a reggeli járattal, kis buszozás (5 perc, egy útra 1,6 font), hosszabb vonatozás (45 perc, oda vissza 23 font) után már Londonban is voltunk a Szent Pankrátorok metrómegállónál :)

Innen besétáltunk a belvárosba, és kb. 10 óra környékén már egy parkban majszoltuk a szendvicseket. A látnivalókat viszonylag gyorsan letudtuk, kb. délre kivégeztük London minden látnivalóját (Bigben, parlament, bigben, parlament....)

Mikivel, Gábor öccsével elfogyasztottuk első , de nem utolsó hamburgerünket ebédre, és ugyancsak első, de csöppet sem utolsó sörünket is legurítottuk aznap.

Ezek után nekiláttunk a pénteki program érdemi részének, amely 5 db egyenként több százéves kocsma meglátogatása volt (meg persze közben városnézés persze :)

The Salisbury pub (90 St Martin's Lane, WC2)

Az első kocsma hálistennek nem volt messze, ugyanis a Leicester Square-nél kajáltunk. 

Jelenlegi formájában 1892 óta működik így a pub, de már régebben is kocsma volt itt megtalálható. Hosszú pult, jó pár féle ale típusú sörrel. Az ALE-k igencsak bejöttek nekem, gyakorlatilag egész hétvégén azt ittam.

A leghíresebb sör a Timothy Taylor Landlord, bár nekem nem ez ízlett a legjobban hanem a Fullers London Pride.

Porterhouse (21-22 Maiden Lane, WC2) 

A túra ahonnan a leírásokat vettük amúgy: 

http://hvg.hu/gasztronomia/20110714_hol_sorozzunk_londonban

Következő célpontunk nekünk is a Porterhouse volt, mivel nagyon közel van az előző pub-hoz.

"A pub a hasonló nevű sörfőzde tulajdona, és rendhagyó módon nem brit, hanem ír. Maga a sörfőzde és három hasonló nevű testvérkocsma Dublinban szolgálja az értő publikumot, ez pedig a londoni kihelyezett tagozat. A modern, belső szinteltolásokkal érdekesen tagolt sörözőben akár két napot is el lehetne tölteni a sörök változatossága és száma miatt. Csapolva legalább tucatnyi kapható, ezeknek körülbelül a fele saját (írországi) főzet, a többiek pedig változó vendégsörök, illetve a Guinness, hiszen mégiscsak egy ír sörözőről van szó. 

A túra által ajánlott Oyster Stoutot választottunk, ami a használati utasítás szerint vegáknak nem engedélyezett, mivel friss osztriga hozzáadásával készül! Érdekes találmány. A stout söröket már a 18. században összehozták az osztrigával, de ennek csupán annyi volt a valóságalapja, hogy az enyhén sós, nyálkás osztriga kiválóan passzolt a száraz stoutokhoz. Osztriga pedig bőséggel állt rendelkezésre akkoriban, így az volt a korszak sós mogyorója a pubokban. 1929-ben azután egy talán épp másnapos sörfőzőnek az az ötlete támadt, hogy belefőzi az osztrigát a sörbe."

A HVG-s túra következő ajánlatai:

• Old Bank of England (194 Fleet street, EC4) 
• Olde Cheshire Cheese (145 Fleet street, EC4)
• The Rake (14a Winchester walk, SE1)
• George Inn (77 Borough street, SE1)
• Market Porter (9 Stoney street, SE1)
• Brew Wharf-ba (Brew Wharf Yard Stoney street, SE1)
• Anchor Pub (34 Bankside, SE1)

-ezeket sajnos már nem tudtuk megnézni, az Olde Cheese vasárnap zárva volt, a többi pedig nem volt útban.

Helyette viszont benéztünk még egy pár helyre: például ebbe Waxy O'Connor's-ba, ahol a pinceszinten egy fa található, egy másik teremben pedig egy gyóntatópad és egy szószék...sok kis teremből áll általában a legtöbb pub, így mindegyik tényleg úgy néz ki mint egy egérrágta sajt. Nagyon hangulatos ezekben sörözni.

http://www.waxyoconnors.co.uk/index.php/welcome-to-waxys-london

Este még elnéztünk egy bajor sörfesztiválra a Kensigton parkba, de ez már nem hiányzott. Reggel 4 óta voltunk talpon, és másnap is reggel 6-kor keltünk mivel utaztunk Manchesterbe, így éjfél körül hazamentünk aludni.

Manchester Londontól 320 km-re található, a vonat kb. 2 óra alatt teszi meg a távot, 4 megállóval mindösszesen. Greater Man. elég nagy hely, de maga a belváros elég kicsi, és egyáltalán nem érdekes ha finoman akarok fogalmazni. Egy pár szép épület mellett a nemzeti focimúzeum ami érdeklődésre tarthat számot. Mi is ezt tekintettük meg, ingyenes és igazán tartalmas. Az Old Trafford villamossal, 4 megálló közelíthető meg a belvárosból.

A meccset a MU elveszítette a Westbrom ellen, de az élmény fantasztikus volt. Bevásároltunk jó kis relikviákból és visszamentünk villamossal a belvárosba, ahol éppen foodfest volt. Megkóstoltunk néhány helyi sört, cider-t és ettünk végre valami nemhamburgerkaját. Aznap megint 1 körül kerültünk ágyba ... ekkor megfogadtam hogy holnap maximum csak cider-t iszok.

Este repültünk vissza, így még néhány szép épületet meg tudtunk látogatni:

De persze sétálgattunk is a városban, íme erre egy bizonyíték:

Szóval mit tegyünk, netegyünk, várjunk, nevárjunk Londonban:

• Vigyünk először is sok pénzt, mert piszok drága. De mindenhol lehet fizetni kártyával. Egy sör 4.x font. Egy hambi 11 font.
• Egyszer együnk hamburgert, de aztán inkább indiai kaját. De a hambihoz az édes-savanyú szósz nélkülözhetetlen és isteni.
• Igyunk finom söröket, szép pub-okban, ALE, IPA, stout, ezeket tanuljuk meg mit jelent.
• Ne menjünk ha nem szeretjük a tömeget, mert az van.
• Ha szeretjük a fura kajákat akkor együnk egy olyan húsos pite szerű valamit, de nekem ahhoz nagyon sok édes-savanyú szószt kellett betolnom mer' igen fura. Szóval inkább ne egyetek olyat.
• Csokis keksz az jó.
• Nem tudom a repülőn érdemes-e megvenni a vonatjegyet Lutonból, nekünk 2*1,6 (busz) + 23 font volt ki-be jutni a reptér és London között. Ha ennél olcsóbb akkor igen.
• Oyster card-ot vegyünk mert amúgy horrordrága a tömegközlekedés.
• Szép angol lányokat ne nagyon keressünk, mert ha látunk is egyet az bevándorló vagy turista.