2012. május 7., hétfő

Isztriai félsziget túra


Végre valami ideiről is írhatok, mert bár a januári síelés, és a márciusi Villány már-már szokásosnak mondható jó mulatság, végre valami újat is láttunk: a májusi hosszú hétvégét az Isztriai félszigeten töltöttük.

Soha nem jártam a horvát vagy a szlovén tengerparton, gondoltam ráérünk még arra - ez hiba volt...az Isztria gyönyörű.

Reggel korán indultunk 7:20-kor, de a 30 fokos várható hőmérséklet miatt a hétvégére a Balaton felé már nagy forgalom volt. Sokan utánfutóval mentek rendberakni a hétvégi házakat, erős forgalom volt. Ennek ellenére viszonylag hamar odaértünk első megállónkra Szlovénia / Trojane pihenőhelyre (11:20). Tekintve hogy ez 423 km - nem rossz menetidő, pedig még Nagykanizsán egy MOL kutat is kerestünk.

Kilátás Trojane-ból
Miről híres Trojane? A fánkról, szlovénul krofi. Kétféle kivitelt lehet elfogyasztani 1,2-1,3 eur-ért, vaniliakrémes csokis/kókuszos bevonattal és baracklekváros. A nénik akik árulják értik a "csokis" kifejezést, bár szlovénul sem ördöngősség (scsokoládne :)

Igen nagy fánk, egyet bírok megenni belőle. Hátul vannak padok és szép kilátás mellett el lehet fogyasztani. Fánkot máshol is ehet az ember persze, de ha már meg kell állni pihenni akkor szerintem érdemes itt.


Ljubjana ide már csak 40 km, odáig hamar elértünk, de ott egy nagy dugó fogadott minket, lépésben haladtunk, mindenki a szlovén/horvát tengerpart felé tartott és itt csatlakozik be egy északi autópálya is. Továbbmenve Koper után is volt egy kis dugó, ott véget ér az autópálya és a tengerparti úton lehet Piran felé haladni. Végül két órakkor raktuk le a kocsit Piranban, ami nem vészes késedelem, nyáron rosszabb lehet a forgalom.

Piran


A városba nem lehet behajtani autóval csak a helyieknek, de több nagy parkoló is van, mi egy domboldalba épített 7 szintes garázsba raktuk be, pocsék egy parkoló, sok szűk helyen álltam már, de ez nagyon gáz volt. A Fornace és a Dantejave (?) utcában vannak a parkolók, de ki van jól táblázva.

Piran egyes történészek szerint nevét még a kelta időkből kapta, az újabb kutatások szerint pedig a görög pyr - tűz szóból, mivel az eredeti település az ókori görög hajósok egyik világítótornyául szolgált.

A város a szárazföld felőli oldalán várfalakkal védett kis öbölben terül el. Bárkákkal, vitorlásokkal teli kikötőjéből nyílik a barokk hangulatú Tartini tér, közepén Giuseppe Tartini zeneszerző és hegedűvirtuóz szobrával. Ezen a téren található a városháza, melyet két zászlóoszlop is díszít, ezek egykor a magisztrátus épülete előtt álltak. A tér domb felőli oldalánál legszebb dísze a bifóriás, a velence-gótika stílusában épített, oroszlánkonzolos erkélyű ház, a Benečanka, a Velencei-ház. Az épületsorban helyet foglal a Szent Péter Kápolna mellett Tartini szülőháza is.

Piran a tenger felől
Panoramio link: Piran

A domb tetején található az 1354-ben épült, tengerre néző Szt. György templom, melyet a város védőszentjéről neveztek el. A XIV-XVI. században épült Szt. Ferenc templomban Celesti, Tintoretto, Lazzarini és az ifjabb Palma által festett képeket találunk.

Piran partszakasza inkább köves, de a strandolásra vágyóknak ott van a szomszédos Fiesa is, mely tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével a partvidék legszebb része.

A parkolóból lesétálva épp az öbölnél találjuk magunkat és jobbra látjuk a várost, a partmenti sétányon / járdán egy pár perc alatt beérünk a belvárosba, ebből az irányból jó képeket lehet készíteni a városról.

Az óváros amúgy elég kicsi, könnyen bejárható. Felmentünk a várba is, ami inkább csak várfal, de az egész várost láthatjuk egyben, ami nekem nagyon tetszett, Rovinjban nem találtunk ilyen helyet.

Piran a várból
A déli parton jó pár étterem található, az egyikbe beülve kb. 5 percig még felénk se néztek, így továbbálltunk következőbe ahol már hamar érkeztek. A tengeri kaják nagyon finomak, tintahal, scampi volt a menü.

Piran után elindultunk szállásunk felé, amely a horvátországi Rovinjban volt található. Szlovéniában még Strunjan-t és Izolát meg- látogattuk, de csak hazafelé útközben, erről időrendben írok a bejegyzés végén. Portoroz és Koper nem tűnt annyira szépnek a leírások alapján, és mivel szűkös volt az időnk, csupán négy nap, így kihagytuk őket. Előbbi nagy üdülőhely, utóbbi kikötőváros – nekem nem úgy tűnt hogy megérné elmenni.

Rovinj



Rovinj Pirantól 76 km, van egy autóút/pálya, majd Medaki-nál ha lehajtunk akkor a Limski fjord mellett elérünk a 303-as útra ahonnan már nagyon közel van Rovinj. Egyel később is le lehet hajtani úgy emlékszem a GPS arra is vitt. A Limski fjordnál vezető út viszont látványosabb, de kanyargósabb is.

Rovinj a horvát tengerpart egyik legszebb városa, az Adriai-tenger északi részén az Adria ékkövének nevezik. A turizmus ellenére a város ma is aktív halászfalu, így minden nap friss halat vehetünk a halpiacon (én nem láttam túl nagy halpiacot valószínűleg nem találtuk meg). Zegzugos, macskaköves utcák, hangulatos házak, pálmafák, ódivatú kikötő, és az óváros dombja jellemzi a várost. A véletlenül utazó szinte azt hiheti, hogy Olaszországban van, mely érzést tovább erősítheti a kétnyelvű (olasz/horvát) utcatáblák és feliratok.

Rovinj naplemente
Szállásunk az apartman la pergola-ban volt, amit igen nehezen találtunk mert két útlezárás is volt egymás után, ami teljességgel megzavart engem és nagyobb baj hogy a GPS-t is, jó pár év utazgatása során még nem tévedtem így el. Ráadásul másnap a városból alig tudtunk kijutni.

A szoba nem volt nagy, kevés ablak, de tiszta volt, 6/10 pont. 105 EUR volt három éjszakára/szoba, volt parkolónk és hűtőnk.


Rovinj naplemente
5 percre volt a tengerparttól, az óvárostól pedig kb. 12-re. Maga a környezet nem volt rossz, kertvárosi rész, kicsit távolabb a belvárostól, de nem sajnáltam a napi sétákat, mert fotózni mindig távolról lehet jól :)

Első nap csak néhány képre és kis vacsorára futotta. Szlovéniánál olcsóbb egy picit, de a tengeri ételek itt is (mint bárhol) drágák. Az Ozujsko és Karlovacko sörök nem rosszak, a bor amit kóstoltam nem volt az igazi.

Rovinj látnivalói;

Szent Euphemia templom

Rovinj Szent Euphemia templom

Rovinj leghíresebb látnivalója, és jelképe az óváros tetején álló Szent Euphemia templom. A dombról, és a templom harangtornyából egész Rovinjra rálátni, (szép időben még velencét is látni állítólag) felülről szemlélhetők a házak, a kikötő és tengerpart. A Szent Eufémia templom a 17. században, barokk stílusban épült. Az épületben Szent Eufémia 3. századi szarkofágja található, melyet a legenda szerint Rovinjnál vetett partra a tenger.

A névadó, Eufémia 304-ben a keresztényüldözés áldozata lett 15 éves korában - a legenda szerint kiéheztetett oroszlánok elé vetették, de azok nem bántották; a feldühödött rómaiak ezután a lányt kerékbe törték. A keresztények a holttestet márvány szarkofágba fektették, amit Konstantinápolyban helyeztek el. 300 évvel később nagy vihar közepette a szarkofág eltűnt a helyéről és néhány nap múlva Rovinj mellett jelent meg, a tengeren lebegve. Egy halászfiú húzta partra a szarkofágot, amelyet ezután a templomban helyeztek el. A templom tornya a velencei Szent Márk téri harangtornyot mintázza, csúcsán Szent Eufémia szobra látható - a szobor a szél hatására elfordul: a helyiek szerint, ha a szárazföld felé néz, eső, ha a tenger felé, jó idő várható.

Az óváros


Rovinj óváros
Panoramio link
Rovinj a tenger felől a legszebb. Ha kisétálunk a mólóra, egy keveset megtapasztalhatunk a város sokszínűségéből. Balra a kopott óváros, melynek első házsora közvetlenül a tengerpartra épült, és viharos időkben egészen az első emeleti ablakokig felcsap a parti sziklákon megtörő víz. Jobbra a nyüzsgő kikötő kávézókkal, ajándékboltokkal. Szemben pedig a műemlékekkel és elegáns öreg házakkal körülvett, tágas Tito tér, melynek egységes hangulata szinte lehengerli az embert. 
Panoramio-ban egy-két további kép:


A hajókázást mi is kipróbáltuk, 3-4 féle fix program van néhány hajó repertoárjában. Ez a a kép azalatt készült Rovinj óvárosáról (panoramio link).

  • 11:30 – Rovinj körüli túra a szigetek között. Mi ezen vettük részt 75 kunáért (kicsit fura volt mert első kérdésre 100 kunát mondták). Nekem ez nagyon tetszett főleg azért mert Rovinj-t jól lehetett fényképezni hajóról, ilyen perspektívát máshonnan nem látunk. A hajótúrán grappával, vízzel, ice tea-val, borral kínálják az embert. Fotósoknak praktikus jobb oldalt előre ülni.


    Rovinj a hajóról




    Egyéb hajós programok:
    • Limski fjord hajóval, 4 órás program, általában 14:00-kor indul, 1 órás pihenővel a fjordnál amikor lehet kagylót, osztrigát és persze egyéb tengeri herkentyűket enni.
    • Sunset túra 19:00-kor, egyórás program. Ez lehet hogy megéri naplementés képekért, talán jövőre mi is kipróbáljuk, ez csak egy hajó kínálatában van nem a főkikötőben, hanem a szigetek felé.
    • Fish piknik, ezt nem olvastam el részletesen.

    Főtér, Tito tér

    A kikötőből érkezőket díszkút fogadja. Tetején egy kisfiú szobra, aki egyik karjával egy óriási halat ölel át, a hal szájából pedig víz csobog. Alatta dombormű, amelyen a kútra vízért érkező emberek láthatók. Az óratorony vörös épülete a kúttól jobbra magasodik. Homlokzatán egy oroszlán domborműve látható.

    Balbí ív

    A barokk Balbi-ív 1680-ból maradt fenn, ez jelképezi az óváros bejáratát, éjszaka is érdekes, jól ki van világítva és a macskaköves utcákon jól szóródik a fény.




    Gasztro 

    Aki valami nagyon "isztriai" specialitásra vágyik, kóstolja meg a Limski Fjordban tenyésztett osztrigát, a vörösbor, olívaolaj, bors, cukor és pirított kenyérből készülő isztriai szupát a fuži sa žgvacetom-t (házi készítésű tészta pikáns szósszal) a helyi oštarijában (vendéglőben), a teran és prošek borokat a borpincékben.

    Motovun

    
    Motovun
     Vasárnap két fő programunk volt: Motovun városa és a Limski ford. Motovun 46 km Rovinjtól, hangulatos kis utakon, a Limski fjord mellett vezet el utunk, és nagyon megéri ellátogatni. A városhoz közel egy balkanyar után található egy pihenőhely ahonnan jó képeket lehet csinálni a városról.

    A városba behajtva a parkolási díj megfizetése után fentebb is lehet menni, de lent is van parkoló, azt nem tudom hogy az fizetős-e. Felmenni 20 kuna volt. Fel lehet sétálni a város tetejére, és sétálni egyet a várfal tetején. Mindenhol szarvasgombás ételeket kínáltak, az egyik ilyen étterembe mi is betértünk. Nem volt rossz bár aránytalanul drágának tűnt.

    Néhány információ Motovunról.

    Limski fjord


    Motovunból visszafelé megálltunk a Limski fjordnál, előbb fent a gerincen egy kanyarban lévő pihenőhelyen, ahol bevásároltunk némi fügés grappát, és az ácsolt kilátóról fentről megnéztük a fjordot. Majd kocsival leereszkedtünk az öbölbe.

    Limski fjord
    A keskeny kristálytiszta öböl 9 km hosszan nyomul a szárazföldbe. A Limski fjord átlagos szélessége 600 m, mélysége 30 m, a szárazföld pedig sokszor 100 m magasságban emelkedik a víz szintje fölé. A kanyargós Limski fjord területe nemzeti park. 

    A szárazföld belsejéhez közelebbi részeken kagyló és osztrigatenyésztő telepeket választottak le, ezek termékei a Limski fjord közeli éttermekben megkóstolhatók.

    Mi pár osztrigát és egy tál kagylót vállaltunk be és annyira finom volt, hogy másnap is ide ugrottunk át Rovinjból kajálni. Kagyló 450 gr csupán 38 kuna, osztriga darabja 11 kuna. Másnap vegyes kagylótálat ettünk az is finom volt. A kagylókat valami kenyeres, fokhagymás, petrezselymes szósszal adják, ami valami zseniálisan jó.

    A sziklafalak mellett sétálva barlangokra lelünk, melyek leghíresebbike a Romualdo-barlang, ahol a Benedek-rendi Sveti Mihovil- Szent Mihály kolostor alapítója élt a XI. sz.-ban. A kolostor szédítő magasságban levő maradványai az öböl déli részén láthatók. A Limski fjord egykor a Lim-folyó tengeri torkolata volt, azonban idővel a folyó föld alatti vízfolyássá alakult. Az országútról ma is látható az egykori folyómeder zöldellő völgye, mely Kanfanar, Sveti Petar és Beram mellett egészen a belső-isztriai hegyvidékig húzódik.

    A Viking étterem előtt vezet egy keskeny aszfalt út felfelé, ami egy éles kanyarban elkanyarodik, onnan pedig túraútvonalon lehet a fjord mellett sétálni. 2-3 kilométert sétáltunk és több helyen le lehet menni kis elágazásoknál a fjord partjára, napozni a sziklákon, itt-ott még osztrigát is találtunk. Az út valószínűleg elmegy egészen a partig, de az 10 km. Akkor már inkább célszerű hajóval végigmenni, ha a valaki az egészet be akarja járni.

    http://www.inforovinj.com/eng/rovinj/lim.asp

    Strunjan nemzeti park



    Strunjan - part
    Kedden elindultunk hazafelé, mivel szlovén matricánk volt Szlovénián át, Piran mellett található a Strunjan nemzeti park. A táblát követve haladtunk és leparkoltuk az autót, viszont utána nem igazán találtuk hol is lehetne túrázni, hol a nemzeti park. Két embert megkérdezve azt mondták ez az ahol állok (egy kávézóban álltam :)


     

    Egy térkép alapján elindultunk a strand/kamping oldalában jobbra a sziklafalak alatt. Kiépített út nem volt, de a kavicsok le voltak taposva, és a sziklákon jól lehetett mászkálni. A tengervíz csodálatos formákban koptatta el a sziklákat.

    Strunjan öböl
    Voltak még páran túrázók (utóbb kiderült hogy nudisták), így úgy gondoltuk biztos erre kell menni => nem, nem arra kell. Bár nem bántam meg (nem a nudisták miatt), hanem az fentihez hasonló képek miatt.

    Visszamentünk és megkerestük a hegygerincen vezető rendes utat, egy behajtani tilos táblánál mentünk tovább, majd onnan balra nyílt a földút. Semmilyen tábla nem volt, csak érzésre találtuk meg.

    Innen indultunk gyalog.

    Amúgy nagyon szép látvány, telepített olajfák, kellemes isztria-i hangulat, kilátópontok, kb. 4 km lehet, oda vissza 8.


    Izola

    A túra után Izolába mentünk ebédelni, Piran kistestvére, de nem annyira szép, nekem nem jött be igaziból Rovinj és Piran után. A tenger gyümölcsei pizza viszont nagyon finom volt a Mojski Val étteremben.











    1 megjegyzés:

    1. Szia, most találtam a blogodra az index fórumos bejegyzés alapján. Érdekes, lesz mit bopgarásszak benne, most csak átfutottam. Az enyém, ha érdekel:
      http://utazasbolond.blogspot.de/
      üdv, Andi

      VálaszTörlés