2012. május 9., szerda

Káli medence biciklivel

Badacsony központtal 2010 óta tartunk egy nyárvégi hosszú hétvégét a Balaton északi partján. Az időjárás mindig kánikulai volt, jobb is mintha nyár elején mentünk volna, pedig jellemzően augusztus 20-án vagy utána utaztunk.

Két év tapasztalatát megosztva az alábbi látnivalókat ajánlanám: mivel jellemzően a biciklizés és a fröccsözés volt a fő kihívás (együtt valakinek nehéz:), így ebből az aspektusból. Bár ezek a látnivalók részben autós kirándulással is bejárhatóak én inkább mindenkinek a biciklizést ajánlanám.

I. Badacsony > Szigliget > Szentgyörgy-hegy / Hegymagas > Badacsony


 
Badacsony Római út
Ez a túra alig 20 km-es és kiváló program fröccsözéshez :) 

Badacsonyból a Római úton gurultunk ki, a mi megszokott szállásunk a Római útról nyílik nem messze a Borbarátok vendéglőtől. 

Nagyjából 5 km letekerése után hamar átértünk Badacsonytördemicre, ahol balra fordulva a sínekhez egy macskaköves út vezet. A síneken és utána a 71-es úton áthaladva egyenesen kell továbbhaladnunk Szigliget felé, az út pár száz méter után a fák között megbúvó bicikliútba kapcsolódik be bal felé és Szigligetig, egyenesen visz tovább. 

Frissített info: ha a macsaköves úton nem fordulunk balra, kicsit tovább tekerve (50 m) találjuk a Skizo borászat kostolótermét, 2012 júliusában nyitották, érdemes betérni és megkóstolni pár bort. A Bortársaság is forgalmazza őket, érdekes boraik vannak. Egy-két tétel egyáltalán nem a borvidékre jellemző.


 
Szigliget felé a bickliút
Az út mellett lovak legelésznek békésen és a vár látványát is élvezhetjük távolról, egy idő után, mikor a fák közül kiérünk.

Miután balra letértünk az útról Szigligetre a várhoz két úton is feltekerhetünk:

  1. a faluban körbetekerve (hosszabb, de kevésbé meredek talán)
  2. az útról balra térve a meredek úton felfelé (sokkal rövidebb). Mi általában "1" felfelé, "2" lefelé :) - de óvatosan, nagyobb kövek nehezítik a sima legurulást.

A Vár alatt található kis téren kiköthetjük a biciklit, ezután gyalog sétálhatunk fel a várba, ahonnan szép kilátásban gyönyörködhetünk a Keszthelyi medencére, Badacsonyra, tanúhegyekre, Szent György hegyre. Különböző várjátékokban is részt vehetünk (Gábor például íjjászkodott), vagy csak enni egy hatalmas zsíros kenyeret, vagy egyéb hagyfományos finomságot.

Visszatértünk a biciklikhez, és egy kis pincét találtunk a vár oldalában ahol a Szászi pince borait mérik ki, hát nosza megkóstoltunk egyet-kettőt, és mivel megízlett egyben megérdeklődtük hogy a Szent György hegyen nyitva vannak-e, mert hogy arra tekerünk tovább....(hála Istennek nyitva voltak).
   
A Szászi pince teraszáról Szigliget felé
Visszaindultunk hát Badacsony felé, majd a Hegymagasi bekötőútnál (nem bicikliút)  balra a 71-es úton átkelve Hegymagas (Tapolca) felé vettük az irányt. 

Az uticélunk a hegyen található Tarányi présház és Lengyel kápolna volt. Hegymagasra beérve a táblákat követtük és jobbra a (linktoSzászi pince felé fordultunk, mivel igen nagy emelkedőt kellett leküzdenünk a nagy melegben, így a pincébe betértünk egy fröccsre. Igen kellemes az udvar és a borok is.
 
Kilátás a Szent György hegyről
Felöltődve indultunk tovább a dombtetőre, igen komoly emelkedő, de megéri feltekerni. A templom és a présház között egy kis földúton még tovább lehet tekerni, szép zsúptetős házak találhatók arra és a Nyári pince. Egy-két fröccsöt elfogyasztva (melegben igen hamar kiizadjuk nem kell félni) a kellemes teraszon nagyon elgondolkodtam, hogy itt kellene házat venni.


Lengyel kápolna

Egy-két netről származó info a látnivalókról: a Szent György-hegy oldalában található 215 m magasan, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kápolna. 1760 körül a lengyeltóti Lengyel család építtette. Gyönyörű fából faragott barokk-rokokó oltárának oszlopainak, – a hagyomány szerint – a Lengyel család tagjai tartják. Tetején Szent István, Szent László és a Szűz Mária aranyozott szobraival. Az oltár alapzatában Szt. Sebestyén, Szt. Kelemen és Szt. Rozália reliefjei domborodnak. Művészi faragású szószéke a négy evangélista ülő alakjával, tetején a Jó Pásztor szobrával ékeskedik. Padjai rokokó tölgyfa padok. 

A fa orgonakarzat mellvédjén festett bibliai jeleneteket látunk. A kápolna tornyát 1888-ben építették. Homlokzati tornyán két fülke, abban a lovas Szent György, felette a Szent Imre, az oromzat szélein Szent István és Szent László szobrai. Oldalt a fülkékben Szent Péter, Szent Pál, Szent Antal és Szent József. A szobrok anyaga bántai homokkő. Mindezek az ékességek a kápolnát a Balaton-vidéki barokk művészet egyik legszebb emlékévé avatják.



Tarányi présház


Hegymagas község műemlék épületei közül a legszebb a Tarányi-présház, mely népies barokk stílusban épült 1786-ban. Oromzatán szobrok láthatók, köztük egy hordón lovagoló Bacchus.



Bazaltorgonák

A Szent György hegyen találhatók a híres bazaltorgonák, amiket 2011-ben gyalúgtúra keretében mi is megkerestünk (nem egyszerű). A Tapolcáról Kisapáti felé vezető útról kell az Országos Kéktúra jelzéseit követve felkapaszkodni északkelet felől a Szent György-hegyre, a turistaház után nem sokkal érünk a bazaltoszlopokhoz (na mi nem így mentünk :)

A bazaltorgonákról: a környék a Pannon-tenger levonulása után, körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenység színhelye volt. A felszínre törő láva kisebb-nagyobb foltokban terült szét az itt található, homokból és agyagból álló tengeri üledéken, melyet később megóvott a lepusztulástól. Ahol a bazalttakaró nem védte az egykori tengeraljzatot, az ott található felszíni üledék fokozatosan lepusztult, így hozzájuk képest a bazalttal borított részek 2-300 méter magasan kiemelkedve maradtak.
Ezeket hívjuk tanúhegyeknek, mivel ma is tanúsítják az egykori tengeri üledék szintjét, hiszen azon szétterülve alakultak ki, hozzájuk képest jól érzékelhető a környezet lepusztulása. A forró láva a gyors kihűlés hatására sokszögletű oszlopokká vált szét, melyet az időjárás tovább rombolva alakította ki a ma látható látványos bazaltoszlopokat. Ezek legszebb példája látható a Szent György-hegyen, ahol a helyenként 30-40 méter magasra nőtt oszlopok orgonasípokként állnak egymás mellett.

II. Káli medence kör

Badacsony > Salföld > Kékkút > Köveskál > Szentbékkála > Káptalantóti > Badacsony

Káli medence biciklitúra útvonala

A teljes kör 50 km, kellemesen megtehető későbbi indulással is. Lépésről - lépésre az utitervünk az alábbi volt. 

Magyarország egyik leghangulatosabb és harmonikusabb tájegysége a Káli medence, mely vélhetően egy feltöltött hatalmas vulkáni kürtő. Mi így jártuk be ezt a gyönyörű tájat:

1.állomás: Salföld

Salföldön azon kívűl hogy gyönyörű zsúpfedeles házak találhatóak ott, más látnivalók is találhatóak. Egy kisebb kőtenger, major, és megkereshetjük a pálos kolostor romjait  is. 

Ábrahámhegyről Salföld irányába, a piros jelzést követve kell haladni, a legegyszerűbb miután behajtunk Salföld felé még egyszer balra tartunk egy földúton, majd azt követjük végig. 1500 m lehet a Kolostorrom a lehajtótól.



A kitérő után visszatértünk Salföldi úthoz, a faluba beérve ha balra fordulunk egy kis vendéglőt találunk, már többször megálltunk érdemes betérni ha éppen enni akarunk, vagy inni egy fröccsöt.



2.állomás: Kékkút 


Salföldet a major mellett található köves földúton hagyjuk el ami visszavezet az aszfalt útra, és pár száz méter után hamarosan jobbra is fordulunk Kékkút felé.

Következő célpontunk a hasonlóan bájos falu Kékkút, az ásványvízéről hazánkban és külföldön is híres a Káli-medence legkisebb lélekszámú települése, Kékkút. Az eredeti, kővel kirakott forrásra utaló Kőkút elnevezést 1338-ban említi először oklevél. 

Akkoriban a mai Kékkút és a szomszédos Salföld még közös birtoktestet alkotott, önálló településsé csak a XV. század végétől váltak. A rómaiak által is használt kékkúti forrás enyhén szénsavas ásványvize lényegében a XVIII. századtól lett széles körben ismert. Napjainkban a modern palackozó üzem falu felőli kerítésénél vízkifolyó található, ahol megkóstolható az üdítő természetes ásványvíz. 

A falun áttekerve a végén található a kút, itt rövid ásványvíztankolás és haladunk tovább. Még nem kerestük (találtak) meg de állítólag szép a szőlőhegyi pincesor is.


3. állomás: Köveskál



Köveskál Kerékbár
Kővágóőrs a következő falu, kevésbé szép település, bár van egy kőtenger itt is, vagy inkább kőhát a falu végén a balkanyar előtt ha egyenesen megyünk a kék túra útvonalát követve. A Szentbékkállai érdekesebb szerintem. Ha mégis követnénk a kék túrát, akkor elmegyünk egy tanya mellett, majd bivalyok és szürkemarhák láthatóak egy nagy mezőn. A kék túra útvonala erre amúgy Monoszlóhoz megy, gondolom a Hegyestűhöz.



Mi ezen a túrán nem néztük meg a kőtengert itt, hanem balra fordultunk, követve az aszfaltutat Köveskál felé és egy nagyobb gurulás, végén kis tekerés után Köveskálon tartjuk a következő megállót, méghozzá a falu elején található Kerékbárban. Itt kihagyhatatlan a sült húsos-pecsenyezsíros kenyér kovászos uborkával és lilahagymával +fröccsel/bodzaszörppel, egyszerűen zseniálisan jó. Mindig itt állunk meg és én mindig zsíros kenyeret eszek :)
http://kerekbar.com/

A falun áttekerve egy kereszteződéshez érünk, ha balra megyünk Szentbékkála következik itt lehet rövidíteni a körön, mi jobbra Monoszló felé fordultunk. Szentbékkála felé található a Pálffy pince, ahová még nem tértünk be, de nagyon szimpatikus.

Mivel a Káli medence korábbi évszázadokban vízben gazdag volt, az itt átfolyó patakokon számos vizimalom üzemelt. Az átfolyó patakokon un. mosóházakat építettek. Egy ilyen található szépen helyreállítva Köveskálon is a Vásár téren. A falu régi házai közül számosat az elmúlt évtizedekben szépen felujítottak, sok városi család vásárolt itt ingatlant. Ezek többsége a Fő utcán látható, a legszebb ma idegenforgalmi célokat szolgál. Ekkor Köveskál mezővárosi rangot viselt és lakossága a mai többszöröse volt. Régi börtönépülete ma fogadó.... 


4.állomás: Hegyestű

Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.


Elég meredek aszfaltúton kell feltekerni, és a hőség sem segített, de végül feljutottunk. Valóban nagyon szép kilátás tárul elénk. Lefelé gurulni pedig tök jó, bár óvatosan ! 50 km/h-val is bőven lehet száguldani, de keskeny az út, nehogy a fák között találjuk magunkat.

Áttekerünk Köveskálon, majd pár kilométer múlva jobbra tartunk Szentbékkálla felé. Még Szentbékkálla előtt található egy földút jobbra, ami az Ódon pincéhez vezet. Egyszer (nem ezen a túrán) betértünk, hát az öreg megitatta velünk az összes létező borát, törkölyét és Irmikumát (unikum szerű "gyógyital" a feleségéről elnevezve). Mi még csak bírtuk is, de volt egy orosz csoport, no ott a bábuskák eléggé beálltak, a végén már csókolgatták össze vissza  a borászt. Szerencsére akkor csak Szentbékkálláig kellett gurulnunk, ott volt a szállásunk. A szőlőhegyen át mentünk, megnézve a Tőttöskáli templomromot. Biciklis szemmel nézve elég pocsék úton kell legurulni, de sokkal rövidebb.

5. állomás: Szentbékkálla 



Szentbékkálla kőtenger
Vissaztéve ehhez a túrához: Szentbékkálla szintén egy szép kis falu, legszebb látnivalója a házikók mellett a kőtenger, amely érdekesebb mint a Salföldi vagy Kővágóőrsi. Mindszentkálla felé kell keresnünk a kőtengert mi a faluban balra szoktunk fordulni az első úton, egy kanyarban és ott egyenesen el az Eszter (?) panzió mellett. Majd föld/köves úton tovább. Fatábla jelzi majd kb. 600 m után a kőtengert.


Folytatván utunkat nagyjából azt a földutat követjük ahol jöttünk és hamarosan visszavezet a Szentbékkálla-Mindszentkálla közötti aszfaltútra (ha szőlők között találjuk magunkat akkor eltévedtünk, saját tapasztalat). A kőtenger után kb. 1000 m-re és ki kell érnünk az útra, ahol már a Mindszentkálla tábla is hamar jön.

Szentbékkállán amúgy még megkereshetjük az Eötvös kilátót is. Megközelítése:
Kiindulópont a szentbékkállai templom. Innen a sárga háromszög jelzést követjük. Az út kicsit kanyargós, néhány leágazás is van.
Egy erős jobbkanyarban elhagyjuk az aszfaltutat, majd balra kanyarodva rátérünk az Országos Kéktúra útvonalára.
Utunk kis présházak mellett kanyarog, hogy aztán hamarosan nekiforduljon a hegynek és rövid kaptató után elérjük az Eötvös Károly kilátót, ahonnan kellemes panorámában gyönyörködhetünk, különösen a késő délutáni órákban.
 - ezt biciklivel nem ajánlom, csak gyalog.


6. állomás:  Istvándy pince



Istvándy pince Tóti hegy
Kilátás a pincéből
Mindszentkállán áttekerve a Tapolcai úthoz érünk (jobbra kell még menni), pár száz méter után visszamehetünk Kékkút felé is, de Káptalantóti felé is Badacsonyba érünk vissza, és így útba tudjuk ejteni az Istvándy pincét a Tóti hegyen. Káptalantótiban vasárnaponként találjuk a Liliomkert piacot, ahol sok érdekes dolgot lehet kapni. Sajnos én még nem tudtam egyszer sem elmenni.

Az Istvány pince arról híres hogy mangalica, szürkemarha seregletük is van, és ezeket feldolgozva fenséges mangalica finomságokat lehet kóstolni a Tóti hegyen, mint pl. mangalica szelőmájas, szalámi, disznósajt, kolbász. Meleg ételek is vannak. Mi vegyesen hidegtálakat és sült mangalica tarját fogyasztottunk, jó pár fröccs és bor társaságában. A Káptalantóti Mangalica márkanév is az övék, árulnak Gyenesdiáson, Keszthelyen is.



Innen már csak 4 km gurulás volt hazáig....ami vaksötétben befröccsözve tartogatott kihívásokat :)), de tekintve hogy épp a bejegyzést írom, túléltük :)

Remélem hasznos bejegyzést olvastak, szívesen fogadok bármilyen hozzászólást, visszajelzést.














3 megjegyzés:

  1. annyit mondok: Alehandro! A rendőrség meg engem jegyzett fel:)

    VálaszTörlés
  2. Tibi vàllalhatatlanul viselkedett ... :))

    VálaszTörlés
  3. Sziasztok!Mint olvasom jól telt a túra.De remélem mindenki jól van.Érdekes írás volt.Sok jó tanáccsal.

    VálaszTörlés