Bizánc / Istanbul látnivalói

2009 októberében őszi kirándulás gyanánt Konstantinápolyba látogattunk.

Elményhegyek, rengeteg baklava, kevés alvás, kebab, sok macska, Boszporusz, halasszendvics, töltött kagyló, meze...röviden ennyi.

Bővebben: szállásunk a történelmi (értsd túristalehúzó) központban, a Sultanahmet negyedben volt az Aya Sophia-tól 5 percre egy hostel-ben.
Pictures: http://istanbul.vrobert.fotoalbum.hu/

A repülőtérről villamosokkal jutottunk be a központba, viszonylag gyorsan ahhoz képest hogy egy 13 milliós városról van szó. MALÉV-al repültünk azt hiszem 36e volt a jegy odavisszailletékel.

A reptérre visszafelé buszt rendeltünk (hostelekben lehet), ami olcsó (4-5 eur/fő) és pontosan jött - túl korán indult a repülő haza hogy tömegközlekedéssel szórakozzunk.

A szállás gáz volt, talán eszembe jut a neve hogy ideírjam ne menjetek oda. Valami ausztrál neve volt...Egy nagy előnye az elhelyezkedés mert az nagyon szuper volt, no meg a tetőterasz ahol jót lehetett vizipipázni és inni. A Boszporuszra nézett de alig lehetett látni, bár jellemzően este ültünk ott :)

A kihagyhatatlan látnivalók:

I.  Topkapi Szeráj

Avagy törökösen Topkapı Sarayı. A név jelentése Ágyúkapu Palota (top = ágyú, labda, bár van egy kevésbé szalonképes jelentése is, a homoszexuális férfiakra használják). Viszonylag drága és hosszú program ha minden termet végigjárunk és minden csempét megnézünk a falon. Én kellemeset aludtam a parkjában.

Amit tudni érdemes ('uncsi' rész lehet görgetni).

Az épületegyüttes magját 1453-ban, II. Mehmet szultán uralkodása alatt kezdték el építeni egy ezeréves olajfa ültetvény helyén, és 400 éven keresztül, míg az oszmán uralkodók lakhelye volt, folyamatosan bővítgették és építgették, és végül egy kis város alakult ki a városon belül. 

Az első palota 700 négyzetméter alapterületű volt, amit egy másfél kilométeres falrendszer vett körül. Az egyes falak között kapuk biztosították az átjárást. A főkapun át lehetett bejutni a külső udvarra, innen a középső udvarra már csak az mehetett, akinek dolga volt a palotában. 

Ezen a részen voltak az ünnepélyek, a díván ülésterme és a kincstár. Innen a Boldogság Kapun keresztül lehetett a legbelső területre jutni, ahol a belső lakosztály és a hárem volt, melyben a szultán, közvetlen családja és az őket kiszolgáló személyzet élt. 

A hárem egyébként eredetileg mindenféle pejoratív mellékzönge nélkül a női elkülönített lakosztályt jelentette. Férfiak közül egyedül a szultán léphetett be. Itt élt a szultán anyja (valide, ő irányította az egészet), lánytestvérei, feleségei, ágyasai, a rabszolganők, szabad szolgálók, és itt nevelkedtek a kisgyerekek is. A lányok házasságkötésükig, a fiúk csak gyerekkorukban maradhattak itt. 

A palota 1863-ban tűzvész áldozata lett, de addigra már az uralkodók nem éltek ott (1839-ben a politikai reformok következtében máshova költöztek). Mint oly sok más nevezetességet, a Topkapi Palotát is Atatürk nyilvánította múzeummá. 

II. Boszporusz híd

A Török Köztársaság megalakulásának 50. évfordulójára megépített, a Boszporuszon átívelő függőhíd, mely összeköti Európát Ázsiával. 1973. október 29-én nyitották meg, törökül  Boğaziçi Köprüsü-nek nevezik. Átadásakor  Európa leghosszabb, a világ negyedik leghosszabb függőhídja volt, jelenleg már 'csak' a 12. helyen áll. A híd ívének hossza 1074 méter, ehhez jön egy-egy felvezető viadukt a két oldalon, amik 231 és 255 méter hosszúak. A víz fölött 34 méter magasan van, szélessége 33,4 méter. Mindkét végén egy 165 méter magas acéltorony áll. A híd európai lába Ortaköy-nél áll, az ázsiai Beylerbeyi-nél. 

A hídon hatsávos autóút van, hétköznap reggeleken általában 4 sáv megy az európai irányba és kettő a másikba, délután az arány megfordul. Az első négy évben gyalogosok is járhattak a hídon, ma már azonban sem ők (sok volt az öngyilkos), sem a teherautók nem használhatják. Az átkelésért fizetni kell. 

A Boszporusz híd a színhelye a már hagyományossá vált Eurázsiai Maratonnak minden év októberében - de mi nem ezért mentünk :)

III. Yerebatan Sarnıçı

Isztambulban ma négy felszíni és kb. 60-65 föld alatti víztározót tartanak számon. Ezek közül az egyik legnagyobb a Yerebatan Sarnıçı, amit Justinianus császár építtetett 532-ben. A terem több, mint 8 méter magas (mély), 140 méter hosszú és 70 méter széles.  A tározóba a vizet egy a városközponttól 19 km-re levő erdőből vezették ide, ehhez felhasználtak egy korábbi, Valens császár által épített vezetéket is. A ciszterna falai 4 méter szélesek és speciális vízálló anyagból építették. Az építkezésen mintegy 7000 rabszolga dolgozott. 

Karnyújtásnyira van az Aya Sophia-tól, állvánnyal érdemes fényképezni.

IV. Aya Sophia

Aya Sophia nappal

Más néven Ayasofya Camii, Szt. Sophia templom, Hagia Sophia, Sancta Sophia, Aja Szófia. A név jelentése: az isteni bölcsesség temploma. Nos erről nem lehet leszakadni, lefényképeztem 50 szögből - bentről nem nagy szám, főleg ha hozzáteszem hogy nem engedtek be mert a konzerv burkolásra használatos tompa bicskámat ami a kenyeret sem vágja halálos fegyvernek nevezték ki, így nem engedtek be.

Aya Sophia éjszaka

Az első templomot II. Konstantin (Nagy Konstantin fia) építtette 325-360 között egy kis pogány templom helyén. Ez aztán 404-ben leégett, amit II. Theodosius  újjáépíttetett. Ezt az új bazilikát 425-ben avatták fel, de alig több, mint száz év múlva, 532-ben a Nika felkelés során lerombolták. A jelenleg is látható épületet Justinianus császár építtette 532-537-ig. Fő építőmesterei a trallesi Anthemios és a miléthosi Isidoros voltak. 

Aya Sophia a tócsában

Az építkezésen 5 évig száz építőmester és tízezer építőmunkás dolgozott. Építőanyagként fát egyáltalán nem, ehelyett inkább kész oszlopokat és faragott márványokat használtak (ezek közül néhány Heliopolisból és a Delphoi templomból származik). A kupolateret tartó négy homokkő pillér összeforrasztásához nem habarcsot használtak, hanem ónt. Az épület szinte földrengésbiztos (7,5-ös földrengést is túlélt már). Ezt úgy érték el, hogy a mészkő alapú habarcshoz vulkáni hamut adagoltak, ami reakcióba lépve a mészkővel és vízzel olyan szövetet alkotott, ami képes elnyelni a szeizmikus hullámokat. 

Az építési költségek meghaladták a 361 millió aranyfrankot (még úgy is, hogy az anyag nagy része ajándék volt). A templom összes alapterülete meghaladja a 7570 négyzetmétert, így a világ negyedik legnagyobb temploma

Ezt követően hosszú évszázadokig volt az ortodox egyház fő bazilikája, mígnem a 13. század elején a keresztesek római katolikus templommá alakították át. Nem sokkal később a törökök 1453-ban elfoglalták, és a keresztény templomot iszlám imahellyé alakították, minareteket építettek hozzá, és bevakolták a mozaikjait (mivel az iszlám tiltja az ilyesfajta emberábrázolást).  A mozaikok között egyébként található egy magyar vonatkozású is: Szent László királyunk lánya, Irene (eredeti neve Piroska) látható rajta, akit 16 éves korában adtak feleségül I. Komnenos bizánci császár fiához. 

Az Ayasofya-t 1934-ben aztán Atatürk (minden török atyja még mindig) Ayasofya Múzeum néven megnyitotta a nagyközönség számára.

V. Kék mecset

Kék Mecset

Egyéb ismert nevei: Blue Mosque, Sultanahmet Camii, I. Sultan Akimet mecset. A Kék mecset elnevezést a belső falait borító kék és fehér növényi motívumokat ábrázoló csempék után kapta. I. Ahmed (Ahmet) szultán építtette egy Sedefhar Mehmet nevű építésszel 1609 és 1616 között. A mecsetet 6 minaret veszi körül, minden mecseten 3 párkány, ami az uralkodó szultánokat jelképezi. 30 kupoláját és 260 ablakát 26 márványoszlop tartja. Érdekesség, hogy 6 minaretje akkoriban csak a mekkai szent helynek volt, és hogy ők továbbra is egyedülállók maradjanak, felhúztak egy hetedik minaretet. 

A mecset Ottomán (oszmán) stílusban épült. Ennek jellemzője s négyzet alakú alapterület, középen főkupola, körülötte négy oldalt félkupolák, a négyzet csúcsain pedig még egy-egy kisebb kupola van. A Kék mecset egyik különlegessége az imafülkébe befalazott kődarab, ami a mekkai Kába-kőből származik. Másik érdekesség, hogy 1826-ban itt hírdették ki a janicsársereg megszűnését. A türbében fekszik I. Ahmed és testvérei II. Oszmán és II. Murád szultánok is. 

Bár ezer évvel később épült, mint a vele szemben álló Aya Sofia, egyik nem titkolt célja az volt, hogy demonstrálja, az iszlám építészek is képesek arra, amire a keresztények (az Aya Sofia eredetileg keresztény templom volt). És míg az Aya Sofia ma már csak múzeum, a Kék mecset még mindig iszlám imahelyként szolgál. 

Az épületbe való belépésnek szigorú szabályai vannak. A cipőt minden esetben le kell venni, illendő öltözetet kell viselni, a nőknek a hajukat el kell fedni.
Belülről ez se túl megragadó, bár szép ez tény.

VI. Fekete tengeri hajóút

Normál hajójárattal átruccanhatunk Ázsiába bármikor, de van turistahajó ami a Boszpuruszon át elvisz teljesen a Fekete tenger torkolatáig. 

Nagyon jó kis túra, egy fél napos program. Ázsiában (immáron léptem másik földrészre :) van egy 1-1,5 órás szabadprogram, amikor lehet enni valamit akár (isteni halas szendvics és szardínia), illetve mi felmentünk a várhoz ahonnan jó a kilátás a Fekete tengerre. A halas szendvics árusnál szerény elbeszélgettünk az árussal, nagyon jó fej volt. Mondtam neki "halasszendvics please", erre Ő, á azt ne egyek mert norvég hal van benne (???), egyek inkább szardíniás szendvicset mert az helyi Boszporuszi hal. No mondtam jól van, erre mivel zárt nekem adta az összes halát, kenyerét hogy ezt most már egyem meg :)

Fekete tenger

Ezen a hajóúton ettünk először Kanlicát  - mivel ettől sem lett semmi bajunk, ezután én már bármit megmertem enni - egy helyi joghurt sok porcukorral, isteni. Itt ettem előszőr joghurtot pálinkával :)) - mert azért biztos ami biztos.

Maga a hajóút is nagy élmény, gyönyörű nyaralók vannak a Boszporusz partján, átmegyünk a híd alatt és egyéb hajós élmények… :)

VII. Grand Bazar

A Fedett Bazár vagy Nagy Bazár (törökül: Kapalıçarşı, The Grand Bazaar) a világ egyik legnagyobb fedett piaca, Isztambul belvárosában található. A Bazár magja két, 15. századi kupolás raktárépület volt (az elsőt még II. Mehmed építtette 1464-ben). A következő századok során a környező utcák fejlődtek, majd azokat is befedték. Később újabb szárnyakat építettek hozzá, így kialakítva a mai bevásárló központot. Régebben minden utcácskában különböző szakmabeliek árulták a portékájukat. Ékszerekkel, szőnyegekkel és egyéb kézműves termékekkel, fegyverekkel, ruházattal és díszítő elemekkel jóformán a kezdetektől kereskedtek itt. A 19. század végén több tűzvész és egy földrengés is sújtotta az épületet. 1894-ben egy nagyszabású restaurációval állították helyre. Bár az eredeti terveknek megfelelően próbálták újraépíteni, a hajdani jellegzetességét elvesztette.

A fűszerbazár és a Nagybazár engem nem nyűgözött le annyira, még az előző csak-csak, mert szeretek főzni - így bevásároltam almateából és mindenféle egzotikus fűszerből. Az állandó alkudozás nem az én erősségem. Elmondható, hogy a kiírt ár 30%-a körül van az igazság az árakat tekintve. Ennél drágábban attól tartok átverés venni bármit.

A tömeg óriási, és nem is könnyű odatalálni. A villamos felől érdemes menni, "sultanahmet" villamos - visszafelé két megálló talán és aztán be a tömeg után. Nem fiúknak való program (v. csak sok pálinkával viselhető :)

Mi elkövettük azt a hibát hogy másik irányból mentünk gyalog - hát láttunk érdekes dolgokat, Istanbul másik arcát is, kiégett házak, nyomornegyedek…kicsit féltek is a lányok, én természetesen nem.

VII. Galata torony

Az egyik napi program a Galata városrész megtekintése volt, a pecás = Galata hídon sétáltunk át gyalog, és hamar ott voltunk a Galata toronyban. A hídon amúgy éttermek is találhatóak, ez az egyik legfurább híd a világon szerintem.

Kilátás a Galata toronyból

A torony az Aranyszarv-öböltől északra, Beyoğluban található. 

Az eredeti torony 6. században épült, viszont a negyedik keresztes hadjárat alatt megsemmisült. Ebben az időszakban genovaiak telepedtek meg a területen, ők építették újjá a 14. században. Az Oszmán Birodalom időszaka alatt többször is átépítették. 1990-ben felújították, és azóta fogadja a látogatókat. 

A torony tetejéről kitűnő körpanoráma nyílik Isztambulra és a Boszporuszra.

Amit Istanbulban csinálni kell: avagy a Top 10 Istanbul-i élmény nekem.

• enni bárányt, és sok baklavát
• alkudozni a fűszerbazárban
• inni almateát a Galata toronynál
• megnézni az Aya Sophia-t 
• megnézni a Kék Mecsetet, 
• enni grillezett szardíniát Ázsiában,
• inni frissen facsart gránátalmalét zsubrovkával délelőtt, vagy bármilyen más gyümilevet.
• minden étkezés előtt inni egy felest, és ez csak higiéniai okokból!
• enni töltött kagylót amit hordóból árulnak (ez előtt inkább két feles)
• hajókázni a Boszporuszon és ezalatt enni Kanlicát